A művészettel való találkozásban megvalósulhat az az abszolút egyidejűség, a jelenlétnek és a részvételnek, vagyis a játéknak az a totális intenzitása, amelyben az olvasó, a művészet élvezője, akárcsak Ixión Orpheusz énekének hallatán, nem fut az elől, aminek látják, és nem kergeti azt, aminek látszani szeretne. A kölcsönzött pillantás idegenségében saját magát is idegenként látva éppen attól a Sajáttól szabadulhat meg, amelynek megértését az idő feltartóztathatatlan változásának való kiszolgáltatottsága teszi lehetetlenné a számára.

A kötetben tanulmányokat olvashatunk többek között Eötvös József: A falu jegyzőjéről, Jókai Mórról, Babits Mihály irodalomelméleti előadásairól, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című regényéről, valamint Háy János: Xanadu című művéről.

Hansági Ágnes a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti Tanszékének adjunktusa. Első könyve Klaszikus – korszak – kánon. Historizáció és temporalitás-tapasztalat az irodalomtudomány történeti koncepcióiban címmel 2003-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál. Szerkesztésében jelent meg a Ráció Kiadó három tanulmánykötete – Mozgó Világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére (2003); „egy csonk maradhat”. Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról (2004); „Mester Jókai” A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón (2005) –, továbbá az Újragondolni a romantikát. Koncepciók és viták a XX. században című szöveggyűjtemény (Kijárat, 2003).