Kiadványok
A regény feladata a hiteles jellemalkotás: a 19. századi regénykritikák és regényelméletek egyöntetűen így hitték. A szereplői hitelesség ugyanakkor nemcsak a korabeli esztétikai elméleteknek volt fontos tárgya. A jellem a fiziognómiáról, a nemzeti karakterről vagy a nedvalkattanról értekezőket is élénken foglalkoztatta. Az irodalmi szereplőkre vonatkozó nézetek így az emberi arc és test korabeli „olvasataival” együtt alakultak. A mára jórészt elfeledett, emberi testre, jellemre vagy arcra vonatkozó elméleteket kibontva a korabeli irodalmi művek is új perspektívába helyezhetők. A kötet szövegelemzései épp ezt kísérlik meg. Elsősorban Kemény Zsigmond, továbbá Jókai Mór, Fáy András, Jósika Miklós és mások művein keresztül azt vizsgálják, mit érthettek hiteles karakteren a 19. században. Hogyan valósultak meg egy-egy szépirodalmi szövegben a konkrét szereplő-alakok? Miként, milyen eszközökkel vált megalkothatóvá és megérthetővé egy-egy szereplői jellem? A 19. századi regények karakterológiai elemzése a 19. századi antropológiai elképzelésekre vonatkoztatva bontakozik ki. A kötet elemzései közelítések egy letűnt korszak könyvbe vésett jellemeihez.
Kucserka Zsófia (sz. 1979) a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója, a 19. századi irodalomtörténet- és az irodalomtanítás-szakmódszertan kutatója. Irodalomtörténeti tanulmányai, kritikái és szakmódszertani publikációi (Az irodalomtanári mesterség gyakorlata és módszertana, Pécs, PTE BTK, 2011) után ez az első önálló irodalomtörténeti monográfiája.
Megrendelés: racio@racio.hu